Elmúlt korok ösvényein kalandozhat e gazdag történelmű vidéken és megismerkedhet a régi idők embereinek életével.

A rómaiak már időszámításunk kezdete körül megjelentek Pannóniában. Főútjaik közül a Balti-tenger és az Adria partja között kígyózó Borostyánkő-út és az Itáliát Aquincummal összekötő út is a mai Zala megye területén vezetett át. A két legismertebb római település a megyében e két út mentén fekvő Zalalövő és Fenékpuszta helyén volt. Az ókori épületek maradványai meglátogathatók, a fellelt tárgyak ma is megtekinthetők a helyi múzeumokban.

A rómaiak a népvándorlás korában szorultak ki Zalából, az avar birodalom felbomlása után a terület a frank birodalom keleti provinciájává vált. Székhelye a 840- es évektől a Kis-Balaton melletti mocsaras területen fekvő Mosaburg (Zalavár) lett, ahol erődítést és több templomot is építettek. A század végén a magyarok is eljutottak Zalába és letelepedtek.

Szent István király létrehozta a megyerendszert, Zala néven a vármegyét először egy 1138-ban írott oklevél említi. A királyok után a nagybirtokosok is kolostorokat alapítottak, a felépült templomok közül néhány máig őrzi építőik tehetségét.

A XV. században a megerősödő nagybirtokok mellett mezővárosok emelkedtek ki a falvak sorából, közülük a legjelentősebb Kanizsa volt. A török időkben Szigetvár eleste után Kanizsa vára a Dél- Dunántúl egyik kulcsfontosságú erődjévé vált. 1600-ban a vár török kézre került, a védelem központja Egerszeg lett.

A török kiűzése után elpusztult települések fogadták a visszatérőket. A lakosság újjáépítette falvait, kastélyok emelkedtek, kolostorok és díszes barokk templomok épültek. A városok közül Kanizsa fejlődött a legdinamikusabban, ezt földesurainak hatalma és a megélénkülő kereskedelmi útvonalak melletti kedvező fekvése is segítette. Keszthelyen telepedett le a Festetics család, kastéllyal és több intézménnyel gazdagították a várost. Az 1797-ben Festetics György által alapított Georgikon, Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézete is hozzájárult a barokk város felvirágzásához és máig tartó hírnevéhez.

A reformkor eszméi Zalát sem kerülték el, a haladásért folytatott küzdelem egyik központja a zalaegerszegi megyegyűlés lett. A kor kiemelkedő zalai politikusa Deák Ferenc, aki vármegyei tisztségei után a Batthyány-kormány igazságügy minisztere, majd a kiegyezés egyik létrehozója volt. Ugyancsak Zalából származik Csány László, a szabadságharc Szemere-kormányának vértanú minisztere.

A kiegyezés időszaka a gazdasági fejlődést jelentette a megye számára. Évszázadokon át a mezőgazdaság volt a meghatározó a zalai emberek életében, ennek nyomait a göcseji-hetési tájegység megmaradt parasztportái őrzik. Az 1930-as évek sikeres olajkutatásai nyomán fejlődésnek indult a vidék, később számos helyen forró vízre bukkantak a fekete arany helyett. Ezek a jótékony hatású, ásványi anyagokban gazdag termálvizek képezik a mai gyógyturizmus alapját. Zalában a legnagyobb vonzerőt ezek a gyógy-, termál- és élményfürdők, a Balaton, a természeti értékek, az élő néphagyományok és a változatos rendezvények jelentik.